A Kulturális Örökség Menedzserek Egyesülete 2015 tavaszán kezdeményezést indított el, hogy civil örökségszakmai oldalról támogassa a budapesti világörökségi helyszínekhez tartozó kezelési terv akkoriban zajló elkészítését, és segítse a témában érdekeltek párbeszédét.
Tudják-e vajon a budapesti világörökségi területeken járók, hogy az éppen megcsodált vagy akár nap mint nap látott épület, látkép, utca, műemlék a világörökség része? Mi ösztönzi őket arra, hogy itt töltsék szabadidejüket és vajon szerepet játszik-e ebben az UNESCO által odaítélt cím? Egyáltalán: mennyire látható a budapesti világörökség mint kulturális és turisztikai védjegy?
Ezek voltak a kiinduló kérdései annak a 2015-ös kezdeményezésünknek, mellyel a budapesti világörökség kezelési tervének akkoriban zajló folyamatát igyekeztünk támogatni. A projekttel a budapesti világörökséghez különféle oldalakról kapcsolódó szereplőket akartuk feltérképezni, és a civil örökségszakma képviselőiként magunk is beleszólást nyerni a kezelési terv egyeztetésébe.
Együttműködést kezdeményeztünk a kezelési tervet koordináló Forster Központtal, és ennek első állomásaként workshopot és szakmai fórumot szerveztünk 2015. június 13. és 15. között Budapest utcáin és a Közép-Európai Egyetemen (CEU).
A workshopot John Veverka (USA), az örökséginterpretáció egyik úttörője és világhírű képviselője vezette (a felhívást lásd itt). A workshop résztvevői megismerhettek és a gyakorlatban is kipróbálhatnak különféle látogatókutatási, felmérési módszereket, melyek segítségével egy adott örökségi érték, intézmény, projekt látogatóinak szabadidős motivációit ismerhetjük meg.
A kétnapos műhelymunkát szakmai fórum zárta le, melyet 2015. június 15-én tartottunk a Közép-Európai Egyetem (CEU) Kulturális Örökség Tanulmányok (Cultural Heritage Studies) programjával együttműködésben. A fórum célja az volt, hogy párbeszédet indítson el azzal kapcsolatban, a látogatók motivációinak ismerete és a lakók megszólítása mennyiben tudja segíteni a budapesti világörökség fenntartható kezelését és bemutatását.
A projekt bővebb leírása: https://old.heritagemanager.hu/?p=63
Felhívásunk a folyamatba bevonandó önkéntesek számára: https://old.heritagemanager.hu/?p=622
***
A projekt együttműködő partnerei: KON-TIKI Interpretive consultation, training and evaluation (DE), Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ (Budapesti Világörökségi Gondnokság), Közép-Európai Egyetem (CEU) Cultural Heritage Studies Program, valamint a projekt során csatlakozó civil szervezetek, lakók, örökségi szakemberek.
Támogatóink: Az Egyesült Államok Nagykövetsége Budapest, Német Szövetségi Környezetvédelmi Alapítvány (DBU)
***
A témával kapcsolatos cikkünket ld. itt a lentiekben:
A MI dolgunk a budapesti világörökséggel
Mi is a budapesti világörökségi terület és mit jelent NEKÜNK ez a cím?
„Budapest – a Duna-part, a Budai Várnegyed és az Andrássy út” 2002 óta szereplő tétel az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) Világörökség Jegyzékében, miután az 1987-ben elfogadott budapesti világörökségi terület határait kiterjesztették. Ma a budapesti belváros jelentős része a világörökségi helyszínhez vagy annak védőzónájához tartozik. Az UNESCO világörökségi listáján jelenleg 8 magyarországi helyszín szerepel, a világörökségi egyezményt aláíró 161 államból pedig összesen 1007 helyszín található az egyetemes jelentőségű kulturális és/vagy természeti értékek listáján.
Első ránézésre azt gondolhatnánk, pusztán örökségszakmai elismerésről van szó, amivel ezen a körön kívül másnak nem igen van dolga. Pedig ez a cím olyan nemzetközi PR eszköz is, amivel sokan számolnak és amelyet sokan (ki)használnak. Felmerül a kérdés, hogy nekünk ugyan miért kellene még reklám, hiszen a Budapest „márka” már így is jól működik, sőt, sokak lakókörnyezetét már a jelenlegi turistaforgalom is túlterheli.
Véleményünk szerint egy összehangolt és alapos kezelési terv esélyt ad arra, hogy Budapest értékeit méltóképp megőrizzük és átélhetővé tegyük, ugyanakkor arra is, hogy a belvárost élhető lakókörnyezetként fenntarthatóvá tegyük.
Mi az a világörökségi kezelési terv és kik a benne érdekeltek?
A fentiek értelmében a budapesti világörökséghez más-más mértékben és módon, de köze van például az Andrássy egyik házában lakó, éppen redőnyt szerelő úrnak, az itt zajló rendezvényeken felvonulóknak, a Jókaira bandázni járó fiataloknak, a Várban sétákat szervező idegenvezetőnek, a Batthyány téri kávézósnak és a Vár felújítását tervezőnek is. Vajon tudják ezek az emberek, hogy dolguk van vele? Ha tudják, akarnak vajon tenni valamit?
A kezelési tervet azért találták ki, hogy keretet és alapot adjon a tenni akarásnak. 2011. évi LXXVII. törvény a világörökségről úgy fogalmaz (7. § (1)), hogy a kezelés célja a kiemelkedő egyetemes értékek, és az azokat hordozó anyagi és nem anyagi tényezők megőrzése. Ehhez elengedhetetlennek tartja a terület összehangolt fejlesztését, használatát, megőrzését, vagy éppen helyreállítását. A kezelési tervnek ideális esetben ezekhez kellene irányelveket, koncepciókat, stratégiákat megfogalmaznia minden érintett javaslatait, ötleteit figyelembe véve. Már amennyiben létezik ilyen dokumentum. Budapest esetében ugyanis most kezdődik csak az előkészítése. Tehát most van itt a lehetőség a hozzájárulásra!
Hogyan készül a kezelési terv?
Budapest esetében a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ a „Kijelölt Világörökségi Gondnokság”. A kezelési terv elkészítésének külön kormányrendeletben körvonalazott, körülbelül féléves folyamata nagyon leegyszerűsítve a következőképpen néz ki: a Forster Központon keresztül a kulturális örökség védelméért felelős miniszter megbíz egy tervező csapatot, akik a terület kezelését ellátó világörökségi gondnoksággal, a tulajdonosokkal (Budapest esetében ez kilenc kerületi önkormányzatot is jelent!), főépítészekkel, további érintett minisztériumokkal és hivatalokkal leegyeztetve megalapozó kutatásokat, és elemzéseket követően elkészítenek egy tervezetet, melyet közzététel után rövid (15 nap!) határidővel véleményezhetnek a területen ingatlantulajdonnal rendelkezők, ott működő vallási közösségek és civil szervezetek. Ilyen bonyolult rendszerben persze idő és kapacitás hiányában könnyen kimaradhatnak olyanok a folyamatból, akiknek a bevonása fontos lenne.
Mi tehát a MI dolgunk a világörökséggel?
A KÖME egyik fő célkitűzésének tartja, hogy már a tervezés megalapozó időszakától, azaz mostantól kezdve felhívja a figyelmet a közös felelősségre, és segítse a párbeszédet a különböző érdekcsoportok között. Másik fontos feladatunknak tekintjük, hogy a majdan a Kormány által elfogadott kezelési terv fejlesztési céljai a helyszín egyetemes értékekeit megismerni, átélni kívánó látogatók és az ott lakók igényeire, visszajelzéseire is épüljenek.
Munkánk sikerében nagyon fontos szerepet tulajdonítunk az önkéntesek munkájának, így folyamatosan várjuk is a vállalkozó kedvűeket! Egyesületként már most több mint egy tucat elhivatott emberrel dolgozunk együtt. Az ő segítségükkel májusban néhány hét leforgása alatt felmértük, hogy jelenleg a világörökségi területen járva hol, és milyen formában találkozhatunk az UNESCO címre vonatkozó utalásokkal. A vizsgálódás eredményeként létrejött térképet a június 15-i nyilvános szakmai fórumunkon mutatjuk be, és a munka során szerzett tapasztalatokat is itt fogjuk megvitatni. Közösségi oldalunkon addig is képek és megjegyzések formájában tesszük folyamatosan közzé a legérdekesebb példákat.
Keresünk olyan civil szervezeteket is, akik a budapesti világörökségi helyszínhez köthetően bármilyen célcsoporthoz, kultúrához, demokratikus értékekhez, érdekképviselethez, értékvédelemhez, értékközvetítéshez, véleményformáláshoz, gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó területen aktívak. Örömmel fogadjuk, ha felveszik velünk a kapcsolatot, akik a leírásban magukra ismertek!
